Éld át a török háborúk világát – hadijátékok a nyár folyamán
A nyár a fesztiválok időszaka, melyek különböző változataiból kis hazánkban dömpingmennyiségre van lehetőségünk. A bulirendezvények prioritásával szemben most említést teszünk a történelmi témájú hadijátékok nagyszabású bemutatóiról.

Bandériumok díszszemléje, Fotó: Mayer Jácint
Nagy érdeklődés közepette került hétvégén megrendezésre a török-kor hadviselését bemutató Nádasdy Fesztivál Sárváron. A korszak hagyományőrző katonáinak a nyár folyamán több település biztosít találkozókat, melyek apropóját főleg a korabeli helyi harcok inspirálják, így: Tata, Eger, Drégely, vagy akár Gyula.

Ütközet Sárvár falai alatt, Fotó: Mayer Jácint
Az átlagos magyar hadtörténelmi ismereteit egyfajta pátosz jellemzi a honfoglalás korától napjainkig, és ez alól nem kivétel a török-, és a végén vele párhuzamos kuruc-korszak se.

A Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium vitézei, Fotó: Mayer Jácint
Buda várának 1541-es elfoglalása az országot a török elleni nagy összefogásra sürgette. Új hadi stratégiát kellett kidolgozni a tovább vonulás mihamarabbi megakadályozása végett. A magyarországi végvárak létrehozása a hódoltság idején az ország megmentésének záloga volt, ugyanis a török addig nem haladhatott előbbre az országban, amíg a várak ellenállását meg nem törte. Amennyiben maga mögött hagyta volna a várak erőit, lehetetlenné tette volna az utánpótlást, és az esetleges visszavonulás útját is elvágta volna maga elől. A terv bevált, a végvárak az ostromokkal a török erőket jelentősen apasztották, hadjárataiknál a rendelkezésre álló idejüket nagy mértékben elégették.

Tüzérségi párbaj, Fotó: Mayer Jácint
A mai ember nagyjából az Egri csillagok alapján képzeli el ezt a világot, így nagy hazafiakban, lovagias tettekben, komoly ostromokban gondolkodik. A valóságban az egyszerű várurak az egész időszakra jellemzően, tipikusan ellentmondásos karakternek számítottak. A szomszédos uraságok közt folyamatos birtokviták dúltak, egymás területét rabolták, pusztították, portyákat vezettek nemcsak az oszmán fennhatóságú, hanem saját területre is. A királyi Magyarországra jellemző volt, hogy a rosszul fizetett katonaság egyetlen jövedelemforrása az volt, amit fegyverrel el tudott venni. A hétköznapokat fosztogatások, portyák, lesből támadások, cselvetések, párbajok jelentették, amiket egyébként tiltott a felsőbb hadvezetés, mert veszélyeztették a békét. A fegyelmi helyzet folyamatosan a kritikus zónában mozgott, egy bortermő vidéken volt, hogy a törökökkel való találkozás nélkül is elakadt egy hadművelet. A végvári katonaságnak amúgy sem minden eleme tudott egy komolyabb ütközet alakzatában hasznos tagként működni, hiszen más típusú harci tudással rendelkezett. Ugyanez a jelenség az ellenfél táborában is általánosnak volt mondható, ahol szintén nem volt azonos értékű a gyalogos aszab a janicsárral, vagy a lovas akindzsi a szpáhival.

Védekező magyar végváriak, Fotó: Mayer Jácint
A Nádasdy Fesztivál többnapos fegyverbemutatója kimerítő képet mutatott a történelmi háttérről, hiszen a szervezők igyekeztek minden lényeges elemre hangsúlyt fektetni. A korszakra jellemző hadviselés ismertetésének része volt az öltözetek bemutatása, kézi- és lőfegyvertípusok alkalmazási rendje, egyéni és csoportos harcászat demonstrálása. A rendezvény történész narrátora minden mozzanatot részletes történelmi adalékkal kiegészítve adott tovább a tekintélyes publikum részére, melyből nem hiányoztak az általánosságban tévesen köztudott dolgok kiigazításai sem. A fesztivál tematikus felépítése több epizódból állt, melyek egy folyamatos történet részelemeiként kerültek megjelenítésre. A műsor katonaságát magyar hagyományőrző bandériumokon túl szép számú külföldi „zsoldos” is szolgáltatta, teljessé téve a török-kori magyar hadszíntér korabeli világát.

Érdemes elolvasniRákóczi Ferenc fejedelem szülőháza. A várkastély, melyet kurucok pusztítottak el
Az élő történelemóráknak, izgalmas hadi bemutatóknak még nincs vége: a sárvári harcok elmúltával megszólalnak fegyverek Dobó István vitézeinek tiszteletére Egerben, aztán nem sokkal rá a Gyulai Végvári Napokon Kerecsényi László próbálja meg visszaszorítani falai alól a török túlerőt. Ezeken a rendezvényeken garantáltan többet tanul az ember, mint a töri órán a suli padjában, hiszen gyakorlatban láthatjuk az eseményeket, megfoghatjuk a fegyvereket, és nem akármilyen szakemberek segítenek minket az értelmezésben, ismertetésben, jó hangulatunk megőrzésében, folyamatos szinten tartásában, kiváló ételek, italok és korabeli zene kíséretében.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Hamarosan a helyére emelik Budapest legújabb vasúti hídját
Ezért lehet a szonár hangja az utolsó, amit búvárkodás közben hallasz
Képek: Európát átszelve érkeznek Budapestre az új CAF villamosok
Így mentett meg két Nobel-díjat Hevesy György vegyész a náci megszállás alatt
A váci múmiák: nincsenek a magyar köztudatban, pedig világhírűek
Budapestet Európa egyik legizgalmasabb zenei fővárosává választották 2025-ben